.

Kezdetek

Joggal gondolhatják sokak, hogy mindenbe csak belekapok a boveci sőt még a 2007-2008-as Chilei kalandok leírását sem fejeztem be, minek is kezdek újba. Ez a dolog nem ennyire fekete vagy fehér sokkal inkább árnyalatok kusza kavalkádja ez mint, hogy csak valamit az ember befejez vagy elkezd. Jómagamat és ennek eredményeképp írásaimat is érzelmek vezérlik. Most, hogy újra utazni reppenek szerte iramodva a világba célul Costa Ricát jelölve meg sokadik vadvizes magyarként, újra rám tör a közlésvágy. Ennek megint Ti isszátok meg a levét.

A készülődésről nincs nagyon mit írnom ezen utamat megelőzendő Dél-Amerikában volt szerencsém meg tanulni, a kevés felszerelés a jó felszerelés. Most mindössze egy nyolcvan literes zsákra, két lapátra és egy kis hátizsákra (15L) (kézipoggyász gyanánt) rúg a stafírungom de súlyban és a reptéren való ide-oda cibálás tekintetében, még ez is soknak bizonyul. A Csomagokról még annyit, hogy nem törődve a reptéri lehetőségekkel a méreg drága, de igencsak megkérdőjelezhető fóliázás helyett a „pacsafe” lakattal zárható acélfonatos hálóját választottam, ennek segítségével a zsebesek ellen is védve vagyok és nem utolsó sorban nem fizetek 3-4 ezret repterenként a fóliázásért. Mindannak fényében, hogy 3 reptéren szállok át és jó esetben még majd haza is jövök valamikor, máris megérte megvenni az önmagát igen tartósnak mutató hálót. A fényképezőt, laptopot a kézipoggyász régóta alkalmazott és jól bevált polóba csomagolt verziója őrzi, gond ezzel sem lesz. Még hátra van a lapátok garmada is, amelyet a mindenki által ismert pukkanós fóliába csomagoltam és magam nyomtatta címkékkel (fragile és név cím) láttam el.

Első tranzitállomásként Párizst jelöli meg az elektronikus jegyem, ezt a kis bevezetőt is a reptér közeli, de meglepően csendes szállodában írom. Sokan nagy igényeket támasztanak, egy ilyen tranzitszállóval szemben nem gondolom, hogy egy éjszaka erejéig érdemes lenne vagyonokat kiadni egy szobáért. Nem keresgéltem sokat egyszerűen beírtam a google be, hogy „olcsó párizsi szállás” és már meg is volt a www.booking.com weboldal ahol kényelmesen jól használható menürendszerben le is foglaltam a szobát. Európa ezen szegletében ne is álmodjunk bovec tájéki 16-20 €-s árakról, itt egy kicsit magasabb a mérce. De nem elviselhetetlen. Az egész „lakosztály” 42€-ba került ez tartalmazza az egy éjszaka szállást, reggelit, reptéri transzfet oda vissza na meg a wi-fi internet elérhetőséget.

Ennyit mára ezek voltak a mai napra rendelt szent evengéliom szavai, holnap jön a nagy halál, átverekedni magam az amcsikon és eljutni a többiekhez a Costa Ricai Turrialbába.

Fő a biztonság, fóliázás helyett jobb az acélfonat.