Igen tudom hogy nem a Chilei utazáshoz kapcsolódó anyag ez, de örömmel osztom meg veletek azt a találást melyet a minap a neten leltem! Aki már járt Romániában a cserna folyón evezni nem tagadhatja milyen megkapó a 40 év diktatúrával arcán is a herkulesfürdői utcakép. A régmúlt idők utazói a következő sorokban emlékeznek meg igen cirkalmasan és választékosan a szívemnek oly kedves tájegységről.
A Cserna völgye hazánk legbájosabb vidékei közé tartozik. Két oldalán a hegyeket a völgy aljától fölfelé mintegy 
s, vadon termő gyümölcsfák borítják. Az erdős övön fölűl kopár, vagy csak gyéren fásított sziklatömegek tornyosúlnak, csaknem vízszintes vonalban elnyúló párkányt alkotva, melyből pázsittal, vagy bükk-, nyír- és fenyűfákkal zöldelő gömbölyded kúpok emelkednek ki. Helyenként a szürke mészkőfalak egész függőlegesen merednek föl. E sziklabérczek kö
zött itt-ott sötét hegyszakadékok és barlangok tátonganak.
A Herkules-fürdő táján a Cserna szűk völgyét hoszszában magas hegyek fogják közre. Az egyik hegyoldalt lombos erdő takarja, a másik meredek sziklabércz. A Cserna két partján fakadnak a fürdő nagyhatású forrásai, melyek között leghatalmasabb az emberderéknyi vastag sugárban előtörő s 56 C° meleg Herkules-forrás. A Herkules-fürdő tulajdonosa a magyar királyi kincstár, mely mindent elkövetett, hogy a természetnek itt található pazar kincseit értékesítse a szenvedő emberiség javára. Nagyvárosi palotákhoz hasonló fényes szállókat és minden követelést kielégítő fürdőházakat emeltetett. Szökőkútakkal, virágágyakkal, facsoportokkal ékesített parkokat, márvány-lépcsős terraszokat s 35 kilométernél hosszabb sétaútakat készíttetett, melyek fölvezetnek a Cserna balpartján emelkedő,
A fürdőtelep fő épűlete a Domogled lábánál emelkedő hatalmas gyógy csarnok, mely mögött szép lombos erdő díszlik, előtte pedig a Gizella-park terűl el, mely a műkertészetnek igazi mesteri alkotása. A gyógycsarnokot födött sétacsarnok köti össze a Rudo
lf- és Ferencz József-udvarokkal. Hatalmas palota mind a kettő. Az utóbbival átellenben emelkedik az Erzsébet-villa. Ebben volt szállva boldogúlt Erzsébet királyné is, mikor e fürdő vizeit használta. A Cserna jobb partján emelkedik a franczia renaissance stilben épűlt, hatalmas kupolájú,
A Herkules-fürdő környéke igen gazdag a legszebb kirándúló helyekben is. A Cserna balpartjáról egy kígyódzó út a Schneller-magaslatra megy, melyet Schneller cs. és kir. tábornok tett a nagy közönség számára járhatóvá. Ha tovább megyünk, az úgy nevezett rabló-barlanghoz érünk, mely két óriási üregből áll s melyről a vidék népének ajakán számtalan monda kering. Közel van ide az izzasztó-barlang, a mi nem egyéb, mint egy sziklahasadék, a melyből meleg gőz tódúl ki s melyet a vidék népe természetes gőzfürdőül szokott használni. A jobboldali részen emelkedik a Domogled. Ezen a részen az úgy nevezett fehérkereszthez szoktak kirándúlni, de a vállalkozóbb fürdővendégek fölmennek egészen a hegy csúcsára is, mely vízválasztó Magyarország és Románia között.
A Herkules-fürdő éghajlata enyhe. A hőmérséklet egyformasága kapcsolatban a levegő tisztaságával, a legjobb hegyi forrásvízzel, az igazán előkelő kényelemmel és a társas élet kellemes szórakozásaival a fürdők használata nélkül is jótékonyan hat a betegre. A betegségek, melyek ellen az itteni források kénes meleg vizeit fürdő- vagy ivó-kura gyanánt használják, a következők: megrögzött izűleti és izomcsúz, bénúlások, köszvény, ischias, bőrbajok. A teljesen kéntelen konyhasós meleg források pedig görvélyes mirigyduzzadásos, nehezen gyógyuló fekélyes bajokban bizonyúltak hatásosnak.
Mehádiátol délre ismét magas hegyek között haladunk a Cserna partján, melynek habjai haragos zúgással rohannak a meder fenekét borító kövek és sziklatörmelékek között. Gyorsan közeledünk a Dunáho
z, melynek széles, ezüstszínű tűkre ki-kicsillan a fák közűl s vonatunk egy középmagasságú hegy alján bekanyarodik Orsovára, mely egyúttal Románia felé vasúti határ-állomás is. Távolabb a Duna közepéből, mint valami gazdag gyümölcsöskert zöldel felénk Ada-Kaleh, mely török lakosaival, ódon erődítményével, karcsú mecsetjével, a hajdani oszmán uralom emléke. Dél felé a hatalmas folyó jobb partján Szerbia hegyei zárják be a láthatárt, kelet felé pedig Románia határ hegyei látszanak. A Duna egy kissé délkeletre fordúl s a szigeten alól a Vodnicza patakot magába fogadva búcsút vesz Magyarországtól.
