.

Sziasztok!

Fizikailag nagyon nehéz volt az elmúlt időszak. Leírni is nehéz mindazt, amit a test érez, amikor az eddig ismert határokon túl teljesít. Minden idegszálával és izomrostjával tiltakozik az ellen, hogy újra és újra kizsákmányolja az elme, amely úgy parancsol: nincs megállás, evezni kell. A holtpont a 2 hete érkezett el nálam, amikor a legtisztább vonalakat eveztem meg. Minden érzékemmel, nem is figyeltem inkább csak éreztem a vonalakat. Ott lüktetett bennem minden, amit eddig tapasztaltam, tanultam és éreztem a vízen. Nem volt más csak a nagy egész. Az eddigi komoly kaparások, kepesztések mind elmaradtak. Csak a tiszta technika maradt. Mindenem fáj most is a rendkívül hirtelen jött komoly fizikai terheléstől, amit az elmúlt 3 hét okozott. Azt gondoltam, hogy az odahaza teljesített, sok edzés majd formában tart de úgy tűnt, hogy nem készülhet fel az ember 100% ig az ilyen irányú terhelésre. A dolognak van egy másik vonzata is. Jöhetett volna előbb is ez a tisztavonal dolog mert akkor nem ismerkedik meg a hajó alja az éles sziklákkal és most nem lóg e fejem felett a 750$-os hajókifizetés a kiwizöld dagger nomádra. Az igazság az, hogy a kayak chilés gyereknek igaza van és persze, hogy jogosan kéri a hajó árát. Jó fej volt mert felajánlott több lehetőséget is. Vagy szerzünk bármilyen creekert és becseréljük arra vagy 5 évesnél nem öregebb rodeóhajót. Erre nagy esélyünk van a „fután” ugyanis idény vége van és sok amerikai evezős jön ide úgy, hogy elhozza a hajóját és itt akar megszabadulni tőle. Jó lenne valamit összehozni mert akkor nem kerülne 750$-be a buli. Persze akkor még mindig van egy törött kajakom itt chilében amivel kezdeni kell valamit. Meg kell szabadulni tőle, vagy itt kell hagynom jövőre amikor majd megint jövök, ennek az előnye, hogy nem kell hoznom majd hajót vagy nem kell vennem egyet itt. J A vége szerintem az lesz, hogy eladom valakinek majd 100$-ért vagy ha nagyon nem megy akkor oda ajándékozom valakinek. Itt Puconban az idény egy két napig tart még, aztán kezdődik a suli. Mindenki eltűnik innen. A városban is érezhető a dolog, egyre kevesebb a turista lehet egy kis levegőt is venni, úgyhogy egész élhető lett pucon mostanában. Hétfőn megyünk egy 4 napos csillag túrára puconi kiinduló központtal és megevezünk néhány közeli folyót a helyi gurukkal. Próbálok majd számtalan fotót készíteni, persze egyiken sem leszek, rajta mert ezek az istentelenek akikkel nyomulok, képtelenek kezelni egy kicsit komolyabb de kompakt gépet. Na mindegy majd valami lesz a Vranek is, hoz gépet talán látható, leszek valamelyik képen. Ma volt szerencsém a Trancura általam eddig nem evezett, alsó szakaszán nyomulni. A könyvek azt írják, hogy III-as erősségű és ennek a besorolásnak meg is felel, vannak rajta olyan nagy hullámok, hogy csak néztem. Van egy összefolyás benne ahol a Liucura nevű kristálykék folyó ömlik bele egy kicsit megszelídítve a Trancura kávébarna színét. Na az a zúgó nagyon komoly. Igen nagy esés és hatalmas erő szorult abba a háromszáz méterbe. Amikor megláttam a Liucura kék befolyó vizét (valóban kék) akkor egy kis honvágy fogott el a mi jó öreg soca folyó iránt. A Liucura vize jéghideg, és kristálytiszta. Állítólag az összefolyás nyomába sem ér a valódi folyómedernek. Remélhetőleg azt is meglátjuk majd mihamarabb. Ezzel a folyóval kapcsolatban és a beszállóval van egy kis gond, ugyanis magánterületeken keresztül vezet az út oda és ebből mindenki hasznot, akar húzni. Fizetni kell minden áthaladásért, de állítólag a Csaszi ismer valakit, aki tudja, hogy merre van egy nem fizetős útvonal. Na majd erre azért kíváncsi leszek.

Az alant látható képek újabb hétköznapi pillanatok.

Üdv mindenkinek.

Máté.

Kayak Pucon jobbról.